Szokásos nagy bevásárlásomat intéztem, körülbelül kettő hetente, attól függően hogy kapok ételt a munkahelyemen, elmegyek az Aldiba, itt lehet olcsóbban kapni húsokat, tésztákat, önteteket. Tegnap is ott jártam. A sorok közt sétálva megláttam egy dobozos Brownie-t, ami félig előre elkészített. Amerikában a gyerektáborban én voltam a sütemény, torta felelős, akkor készítettem pár alkalommal ezt a csúnyácska de annál finomabb sütit. Hazaérve, odaraktam a rizst főzni, közben bekevertem a sütiport kis tojással, vajjal, meleg vízzel. Ezalatt felvagdostam a csirkemellet, megsütöttem, de a süti még nem sült meg. Az ajánlott fél óra helyett 70 perc után kapcsoltam le a sütőt. Gyanús volt, h nem sült meg teljesen, de Nelly főkóstolt és megállapította ez bizony hibátlan. :D
A formából nehezen akart kiugrani, így kicsit összetört, de az íze nem sínylette meg. Tudjátok mi az, ronda és finom? Nem, nem a Chokito, hanem a Brownie-m. :) Vettem vanília fagyit, eper és csoki dressinget, ezekkel vmi fenomenális ízvilágot hoztam össze. Nem árulok el titkot, ha elmondom, ma már egy morzsa sincs belőle. :)
Ma nem kellett mennem dolgozni, így újfent sütöttem ebédre, édes, csípős, csilis darált húst rizzsel.
Készítettem egy albumot a neten, így feltöltöttem az eddigi összes képeimből egy válogatást. Remélem nektek is legalább annyira fog tetszeni mint nekem, mind a fotózás közben, mind visszanézve őket.
Pár órája szólt Nelly menjek ki vele, mutat vmit. Hátul az épület mögött ahol a szárítók is vannak, van pár nagyob fa. Nem igazán hozott lázba milyen fajta is lehet, mivel semmi különös nincs rajta, Most elárulta Nelly, hogy ezek avokádó fák. :) Én nagyon szeretem az avokádót, de itt arany árban kapható, frissen még nem is ettem, csak dobozban, krém formájában. Visszajöttünk a létráért, egy hosszú botért, meg egy kötélért. Speciális felszerelés, amit a fia készített még gyerekként. A kötéllel meg a bottal egyszerűen lehet leszedegetni az avokádókat. Nelly elsőként megmutatta eggyel hogyan is működik, majd én még szedtem hármat, többet ugyanis nem lehet elérni. Van üzleti érzéke, egyből felajánlotta, ha akkor felezzünk, kettő avokádó neki, kettő nekem. :D Belementem, úgyh kiraktuk az asztalra a gyümölcsös tálba, türelmesen várjuk, hogy teljenek a napok, mígnem megérnek. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése